A romániai árvaházak hírhedt intézmények voltak a szocializmus idején és a kilencvenes években. Ceaușescu víziója szerint a román nép nagyságához elengedhetetlen volt a népszaporulat meggyorsítása, ezért a terhesség elleni védekezést szinte lehetetlenné tette, a terhességmegszakítást végzetes bűnnek tekintette és súlyos börtönnel sújtotta. Ennek következményeként drasztikusan megnőtt a gyermekhalálozások száma és többszörösére ugrott a súlyos örökölt vagy születési rendellenességekkel, fizikai és pszichés betegségekkel világra jött babák száma. Még a ’90-es évek végén is beteg, fogyatékos és elhagyott gyermekek tízezrei töltötték meg az árvaházakat, ahol szinte horrorisztikus és a szó szoros értelmében embertelen körülmények között tengették gyakran rövidke életüket.
